Spomienka na revolučné roky 1848-49

165. výročie, rozhodujúcej udalosti novodobej histórie Maďarov, revolúcie a boja za slobodu a nezávislosť z roku 1848-49, si pripomenuli 16-ho marca zástupcovia seneckých škôl s VJM, kultúrnych a spoločenských organizácií maďarského spoločenstva. Spomienka sa začala o 15:00 v seneckom cintoríne pri hroboch Kisfaludyovcov. Na úvod recitovali žiačky ZŠ A. M. Szencziho, potom Gábor Strešňák, riaditeľ Mestského múzea, ocenil spoločenskú angažovanosť rodiny, s hlavným zreteľom na učiteľa Istvána Kisfaludyho, ktorý bol počas revolúcie veliteľom miestnej Národnej stráže v hodnosti nadporučík. Výskum Gábora Strešňáka priniesol nové poznatky o rodine Kisfaludyovcov. Objavené dokumenty poskytli nový význam ich rodinnému pohrebisku. Parcela sa stáva symbolickým pietnym miestom Senčanov spájajúcim sa s revolúciou z roku 1848-49. Po uložení vencov na hrob Istvána Kisfaludyho sa účastníci spomienkového zhromaždenia presunuli do Mestského múzea, kde od 16:00 prednášal Tihamér Lelovics o bitke pri Tešedíkove /Pered/, ktorá sa odohrala 20. a 21. júna 1849 a v ktorej si zmerali sily spojené rakúsko-ruské vojská s „honvédmi“, vojskami maďarskej revolučnej vlády. V bitke utrpeli honvédi ťažké straty a museli ustúpiť. Hrdinstvo takmer 3000 padlých honvédov pripomína v Tešedíkove od roku 1869 pomník. V záverečnej diskusii sa poslucháči pýtali aj na širšie súvislosti bitky pri Tešedíkove.

Text a Foto: VCs

Az 1848–49-es forradalomra emlékeztünk

A magyarság újkori történetének egyik meghatározó eseményéről, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójáról emlékeztek meg március 16-án a szenci magyar tannyelvű iskolák, valamint a magyar közösség kulturális és társadalmi szervezeteinek képviselői. A megemlékezés 15.00 órakor a szenci temető nyugati felső szegletében a Kisfaludy-síroknál kezdődött. A Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákjai elénekelték a Nemzeti dalt, majd Strešňák Gábor, saját levéltári kutatásai alapján, méltatta a Kisfaludy család társadalmi szerepvállalását, különös tekintettel az 1866-ban elhunyt Kisfaludy István néptanítóra, aki a szabadságharc idején a helyi nemzetőrök parancsnoka volt, főhadnagyi rangban. A Kisfaludy család temetkezési helye a föllelt adatok alapján új értelmet nyert a szenciek számára, mint a szabadságharc jelképes kegyeleti helye. A temetői megemlékezés Kisfaludy István síremlékének megkoszorúzásával ért véget. Ezt követően a résztvevők átvonultak a Törökházba, ahol 16.00 órától Lelovics Tihamér tartott előadást a Peredi csatáról a Szenci Városi Múzeumban. A mátyusföldi Pered községben és környékén zajlottak le a szabadságharc legjelentősebb Felső – magyarországi csatái1849 június 20-án és 21- én. Az előadó részletesen ismertette a csata lefolyását, amelyben először ütközött meg az egyesített osztrák-orosz haderő a honvédcsapatokkal. A csatában komoly veszteségeket szenvedtek a honvédek. Pereden egy 1869 - ben közadakozásból állított emlékoszlop őrzi a mintegy 3000 elesett honvéd emlékét. Az előadást követően a közönség kérdései érintették az örök Görgey kontra Kossuth vitát is.

VCs