15. marec, trochu inak
Seneckí siedmaci slávili výročie revolúcie a boja za slobodu a nezávislos z roku 1848-49 spolu s rovesníkmi z Maďarska, z obce tamojieho Boldogu.
Začalo sa to tak, e sme dostali mail z Maďaraska, z obce Boldog. Siedmaci z tamojej základnej koly Antala Berecza sa nás pýtali, či by sme nechceli oslávi 15. marec, výročie revolúcie a boja za slobodu a nezávislos z roku 1848-49, spolu s nimi. Nai siedmaci si cenia kadý dobrý nápad, take hneď na druhý deň nadviazali prvé kontakty na facebook-u. Prečo práve Senec? Deti z maďarského Boldog-u si vyhliadli najprv obec Boldog /Boldogfa/ pri Senci podža zhody názvov, ale keď zistili, e v obci nie je základná kola, tak si nali Senec, kam chodia do koly aj deti z Boldogu. Vybrali si dobre! Senec aj Boldog stoja za kolský výlet, aj keď sú vzdialené 300 km od maďarského Boldogu! vyhlásili, pritom nevynechali ani Trnavu a Bratislavu a cestou domov sa zastavili pri dome spisovateža Kálmána Mikszátha. Výlet hradili z projektu Bez Hraníc, ktorý financuje poznávacie zájazdy kolskej mládee v Maďarsku. Spoločné oslavy siedmakov z oboch strán hraníc sa niesli v duchu preívania pocitu spolupatričnosti. Navzájom sme si predstavili svoje koly, zoznamovali sme sa, hrali sme vybíjanú na senecký aj boldocký spôsob, hovorili sme o tradíciách a o súčasnosti, zatlieskali sme tanečnej kreácii hostí. Na záver, po tom ako deti z Boldogu poloili svoj veniec k buste A. M. Szencziho, sme zaspievali hymnu na počes 15. marca.
Text: Gabriella Rakyta
Foto: Z s VJM A. M. Szencziho
Március 15-e
kicsit másképpen
Úgy kezdődött, hogy e-mailt kaptunk a magyarországi Boldog község Berecz Antal Általános Iskolájából. Nevezetesen az ottani hetedikesek szólították meg a Szenczi Molnár Albert Alapiskola ugyancsak hetedik osztályos tanulóit, ünnepelnék-e velük együtt március 15-ét. Mivel hetedikeseink minden jó ötletet kitörő örömmel szoktak nyugtázni, másnap már meg is kezdődött az ismerkedés a facebook -on. Miért éppen Szenc? A boldogiak először Boldogfát szemelték ki a névazonosság alapján, ám itt nem lévén iskola, követték a boldogfai gyerekeket Szencre. Nem döntöttek rosszul! Szenc is, Boldogfa is megér egy tanulmányi kirándulást, még ha háromszáz kilométert kell is érte utazni! - nyilatkozták. Mindamellett nem mulasztották el megtekinteni a közeli Nagyszombat városát, kirándultak Pozsonyba, hazafelé menet pedig még betervezték a Mikszáth-házat. Minderre a Határtalanul elnevezésű tanulmányi kirándulási programban nyert pályázat nyújtott számukra lehetőséget. A hetedikesek közös ünneplése pedig arról szólt, hogy milyen szép megélni a nemzeti összetartozás élményét! Volt kölcsönös iskolabemutatás, beszéltünk a hagyományokról és a jelenről, kidobósdit játszottunk boldogi és szenci módra, megtapsoltuk a vendégek táncbemutatóját, beszélgettünk, ismerkedtünk, majd miután a boldogiak megkoszorúzták az előcsarnokban Szenczi Molnár Albert mellszobrát, március 15-e és e szép nap emlékére elénekeltük közösen a Himnuszt.
Rakyta Gabriella